Oszama bin Laden sokmilliárdos sógora bemutatta terveit Szaúd-Arábiának „lineáris várossá” alakítására. A projekt az előrejelzések szerint legalább 26 milliárd USD-be kerül, és akár 10 millió embert is bevonhat.
A javaslat azt ígéri, hogy újra feltalálja a várostervezést a Közel-Keleten és Afrikában, és mintát kínálhat más országok számára. Állítólag ez a modern történelem legambiciózusabb városépítési törekvése.
Az al-Kaida korábbi vezetőjének, Oszama bin Laden sógorának, Khalid bin Ladennek az ötlete, a projekt egy 400 km-es Vörös-tengeri sivatagot a világ egyik első lineáris városává alakít. A terv több ezer lakóegység, iroda és kiskereskedelmi egységek építését szorgalmazza, amelyeket intelligens utak, kikötők és repülőterek hálózata köt össze a régióban.
A „lineáris városok” fogalma a kilencvenes évek vége óta létezik. A városi terjeszkedés kezelésének költséghatékony módjaként javasolták, különösen a ritkán lakott területeken. Khalid bin Laden reméli, hogy a szaúdi projekt beindítja a lineáris város koncepcióját.
A projektet a szaúdi kormány nyilvánosan támogatta, és 26 milliárd USD támogatást ígért. Khalid bin Laden elképesztően merész nyilatkozataiban fejezte ki azon vágyát, hogy „átalakítsa a Közel-Keletet és Afrikát” azáltal, hogy a sivatagot megújuló energiával működő technológiai központtá alakítja.
A koncepciót szkepticizmussal fogadták a várostervezők és építészek. A kritikusok megkérdőjelezik a projekt megvalósíthatóságát, arra hivatkozva, hogy egy ilyen hatalmas területen nehéz az alapvető szolgáltatások nyújtása. Figyelmeztetnek az olyan lehetséges környezeti problémákra is, mint a vízhiány és a szennyezés.
Válaszul Khalid bin Laden kiemeli a projekt gazdasági és társadalmi előnyeit, beleértve a megnövekedett foglalkoztatási lehetőségeket és az oktatáshoz való hozzáférést. Hangsúlyozza továbbá a projekt szerepét a technológiai fejlődés előmozdításában és az innováció ösztönzésében.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a projekt hatalmas léptéke kihívást jelent, de úgy vélik, hogy potenciális előnyökkel jár a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából. Bár a projekt megvalósíthatósága továbbra is kérdéses, egyértelmű, hogy a szaúdi kormány lehetőséget lát arra, hogy a közel-keleti és afrikai városi innováció élvonalába helyezze magát.
Környezetvédelmi kérdések
Ambiciózus elképzeléseit felfedve Khalid bin Laden megígérte, hogy a teljes projekt megújuló energiával fog működni. Ez egy nagyon kívánatos cél, tekintettel arra, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás hatalmas környezeti előnyökkel járhat. A merész nyilatkozatok ellenére azonban az energiaforrás részletei továbbra is tisztázatlanok.
A szaúdi kormány megígérte, hogy nap- és szélenergiát használ, de továbbra is kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezt hogyan fogják elérni. A kritikusok azzal érvelnek, hogy egy ilyen hatalmas terület energiaellátása nehéz és költséges lesz. Kérdések vetődnek fel az is, hogy a kormány hogyan kívánja kezelni a vízhiányt, valamint a levegő- és talajszennyezés lehetőségét.
Egyértelmű, hogy a projekt komoly környezetvédelemi elkötelezettséget igényel. A megújuló energia biztosításán kívül ez magában foglalja a vízhasználat gondos kezelését, a légszennyező anyagok ellenőrzését és a hulladékkezelés átfogó megközelítését.
A projekt továbbra is jelentős környezeti előnyökkel járhat, mivel a meglévő infrastruktúra hiánya a városépítés fenntarthatóbb megközelítésére ösztönözhet. A növekedési és innovációs potenciál egyedülálló lehetőséget kínál egy olyan várostervezési modell kidolgozására, amely érzékeny a környezetvédelmi szempontokra.
Gazdaság és foglalkoztatás
A szaúdi kormány a munkahelyteremtést jelölte meg a lineáris városprojekt egyik elsődleges céljaként. Becslések szerint a projekt akár ötmillió új munkahelyet is teremthet a régión belül és távolabb is.
Khalid bin Laden világossá tette, hogy a projektben lehetőséget lát Szaúd-Arábia számára, hogy a Közel-Keleten és Afrikában a technológiai innováció vezető központja legyen. Megígérte, hogy olyan regionális innovációs központokba és előadói fórumokba fektet be, amelyek a munkahelyteremtéssel és a gazdaságfejlesztéssel foglalkoznak.
A munkahelyteremtési potenciál ellenére továbbra is aggodalomra ad okot a régió jelenlegi foglalkoztatási mintáira gyakorolt hatás. A projekt kiszoríthatja a meglévő vállalkozásokat és közösségeket, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezethet. Ez különösen aggasztó a Vörös-tenger térségében, ahol a gazdasági tevékenység a gazdálkodásra és halászatra összpontosul.
További kihívást jelent, hogy a projekt magasabb áru- és szolgáltatásárakhoz vezethet, mivel a munkaerő iránti megnövekedett kereslet megemelheti a béreket. Nyilvánvaló, hogy a projektnek figyelembe kell vennie ezeket a kérdéseket, ha azt akarja, hogy sikeres legyen a munkahelyteremtés.
Infrastruktúra és tervezés
Oszama bin Laden sógoraként Khalid bin Laden nem kezdő ambiciózus célok kitűzésében, de még ő is elismeri, hogy egy lineáris város felépítése óriási kihívás. A projekt gondos koordinációt és infrastruktúra-tervezést igényel. Szaúd-arábiai viszonylatban ez sajátos problémákat vet fel, mivel a kormány kiterjedt bürokráciája miatt a döntések végrehajtása évekbe telhet.
A projekt nagysága a várostervezés új megközelítését is szükségessé teszi. Nem világos, hogy a meglévő tervezési rendszer képes-e ilyen méretű és összetett projekt megvalósítására. Az utak, kikötők, repülőterek és piacterek építése ritkán lakott területen jelentős erőforrás- és műszaki befektetést igényel.
Az építőipari szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a projekt során különös figyelmet kell fordítani a helyi ökoszisztémára gyakorolt hatásokra, és törekedni kell a környezet megzavarásának minimalizálására. Ilyen nagy ambíciók mellett elengedhetetlen, hogy a projekt végrehajtását hozzáértő szakemberek felügyeljék.
Politikai kihívások
A projekthez a szaúdi kormány jóváhagyása szükséges, amely 26 milliárd USD támogatást ígért. Egyes szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a projekt belegabalyodhat a politikába, mivel a kormány a demokráciával és az emberi jogokkal szembeni ellenségességéről ismert.
A projekt a külföldi kormányok bírálatának célpontjává is válhat. Kérdések merültek fel a szaúdi kormány emberi jogi helyzetével kapcsolatban, és arról, hogy a projektet elsősorban a kormányzó elit javára tervezték-e. Aggodalomra ad okot egy ilyen hatalmas, jól finanszírozott projekt lehetséges politikai következményei is.
Khalid bin Laden kiemeli a projekt lehetséges előnyeit, például a megnövekedett foglalkoztatási lehetőségeket és az oktatáshoz való hozzáférést. Megígérte, hogy méltányos foglalkoztatási és oktatási rendszert dolgoz ki a régióban, de a részletek továbbra sem tisztázottak. A siker érdekében elengedhetetlen, hogy a projekt figyelembe vegye a politika hatását.
Jogi következmények
Mivel a projektet a szaúdi kormány finanszírozza, jogi kihívások merülhetnek fel a döntéshozatal és a szerződések odaítélésének átláthatóságának hiánya miatt. A késedelmek és az esetleges viták elkerülése érdekében a projektnek világos eljárást kell tartalmaznia a szerződések kiválasztására és odaítélésére. Ezenkívül aggályok merültek fel a projekt befektetőinek jogi védelmének szükségességével kapcsolatban.
A szaúdi kormány megígérte, hogy törvényeket hoz a befektetők védelmére és a verseny ösztönzésére a pályázati eljárás során, de a részletek továbbra sem tisztázottak. Egy ilyen ambiciózus és potenciálisan kockázatos projektbe való befektetés azt jelenti, hogy a befektetőknek egyértelmű védelemre és jogi biztosítékokra van szükségük.
A projektet hátráltathatja a meglévő jogi és szabályozási normák betartatásának hiánya is. Egy ilyen nagyszabású vállalkozásnál elengedhetetlen, hogy a szaúdi kormány rendelkezzen erőforrásokkal és infrastruktúrával a törvények és rendeletek betartatásához, hogy a projektet ne ássák alá jogi vagy etikai problémák.
