Háttérinformációk
Az Amerikai Egyesült Államok és Irán közötti feszült kapcsolatok már egy ideje kibontakoznak. Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a Közös Átfogó Cselekvési Tervből, amelyet „iráni nukleáris megállapodásnak” neveznek, és különféle szankciókat vetett ki az országra, valamint azzal vádolta az országot, hogy támogatja a terrorizmust. A geopolitikai feszültség tovább fokozódott, amikor 2020-ban az Egyesült Államok meggyilkolta egy magas rangú iráni tábornokot, Kasem Szulejmánit egy megtorló dróntámadás során. Annak érdekében, hogy korlátozza Irán nukleáris ambícióit, az Egyesült Államok kapcsolatokat épített ki a közel-keleti országokkal, például Szaúd-Arábiával, amelyek megállapodtak abban, hogy szorosabban együttműködnek Iránnal szemben.
Adat
Az Egyesült Államok és Irán közötti eseménysorozat kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia nyilvánosan vagy csendben vesz részt háborúban Iránnal. Az Egyesült Államok jelentős katonai jelenléttel rendelkezik a Közel-Keleten, 80 000 aktív szolgálatot teljesítő katonával és további 40 000 polgári vállalkozóval a régióban. Donald Trump amerikai elnök az adminisztráció „maximális nyomás” kampányával igyekezett korlátozni Irán befolyását a térségben, amelynek célja az Irán elleni gazdasági szankciók szigorítása és regionális befolyásának megzavarása volt. Ezenkívül az Egyesült Államok jelentős fegyvereladásokat hajtott végre Szaúd-Arábiának, és a két ország 2017-ben 110 milliárd dolláros megállapodást írt alá a védelmi együttműködés javítására. Bár az Egyesült Államok hivatalosan nem üzent háborút Iránnal, a csapatok bevetését, a fegyvereladásokat és a szankciókat mind az Iránnal szembeni agresszív és ellenséges hozzáállás jelképeként értelmezték.
Perspektívák szakértőktől
A szakértők szerint az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia nem feltétlenül áll háborúban Iránnal, ehelyett az ország megfékezésére és Irán regionális hegemóniájának más eszközökkel történő megfékezésére törekednek. Ezt egy puha háborúnak tekintik, amelyet gazdasági, diplomáciai és hagyományos eszközökkel vívnak. Például 2019-ben Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közös haditengerészeti gyakorlatokat tartott az Arab-öbölben, hogy bebizonyítsák, képesek visszatartani Iránt a térségben. Az elemzők úgy vélik, hogy a haditengerészeti hadijátékokat azért hozták létre, hogy elrettentő üzenetet küldjenek Teheránnak. Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia is hangosan elítélte Iránt a nemzetközi színtéren, azzal vádolva az országot, hogy támogatja a terrorizmust és destabilizálja a térséget.
Betekintések és elemzések
Végső soron nehéz megállapítani, hogy az USA és Szaúd-Arábia formálisan háborúban áll-e Iránnal vagy sem. Bár kétségtelen, hogy az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia egyaránt Irán megfékezésére és regionális befolyásának korlátozására törekszik, a csapatok bevetése és a gazdasági szankciók kezdeményezése a háború egy formájaként is értelmezhető. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormánya agresszív álláspontot képvisel Iránnal szemben, és katonai erejét egy átfogó stratégia részeként használja fel az ország regionális hegemóniájának megfékezésére. Kiderül, hogy ez a stratégia sikeres lesz-e, vagy Irán képes lesz-e határozottan reagálni.
Katonai Együttműködés
Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia 2017 óta fokozza katonai együttműködését. Az amerikai védelmi vállalkozók fegyvereket adnak el Szaúd-Arábiának, és a „Made in America” fegyverek összértéke több mint 85 milliárd dollár. Ezenkívül a két ország közös katonai gyakorlatokat tartott a Perzsa-öbölben, az Irán elleni erődemonstrációként. Az Egyesült Államok védelmi támogatást is felajánlott térségbeli szövetségeseinek, például az Egyesült Arab Emírségeknek és Kuvaitnak. Mivel az Egyesült Államok katonai támogatást nyújt regionális szövetségeseinek, vitatható, hogy olyan koalíció létrehozására törekszik, amely meg tudja tartani Iránt.
Politikai klíma
Az Egyesült Államok és Irán közötti fokozódó feszültség a térség politikai légkörére is hatással van. Irán regionális befolyása nőtt az elmúlt években, miközben az Egyesült Államok befolyása folyamatosan csökken. Az Egyesült Államok térségbeli szövetségesei, mint például Szaúd-Arábia, vonakodtak olyan lépésektől, amelyek tovább növelnék az Iránnal fennálló feszültséget, míg más országok, például Törökország jobban támogatják az iráni menetrendet a térségben. Ennek eredményeként az Egyesült Államok nehéz helyzetbe került külpolitikai céljai egyensúlyának megteremtésében a régióban, miközben megpróbálja elkerülni a fennálló feszültségek további fokozását.
Következmények a globális színtéren
Az Egyesült Államok és Irán közötti növekvő feszültség globális következményekkel jár, mivel a két ország a nemzetközi politika és a gazdaság jelentős szereplője. Az Irán elleni katonai fellépés bármilyen formája tovább destabilizálhatja a régiót, és akár szélesebb körű konfliktust is kiválthat. Ezenkívül a két nemzet közötti kereskedelem és üzleti tevékenységek meredeken csökkentek, az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Ez a globális olajkínálat csökkenését és az árak növekedését eredményezte, ami viszont káros hatással volt a világgazdaságra.
Geopolitikai táj
A Közel-Kelet geopolitikai helyzetének vizsgálata feltárja, hogy az Egyesült Államok elmélyíti kapcsolatait azokkal a közel-keleti országokkal, amelyeknek közös a programja és céljai, miközben megpróbálja elszigetelni az olyan országokat, mint Irán. Ez nyilvánvaló az Egyesült Államok fegyvereladásaiban Szaúd-Arábiának, valamint a térség más szövetségeseinek nyújtott védelmi támogatásában. Noha az Egyesült Államok nem üzent hivatalos hadüzenetet Iránnak, az Egyesült Államok és más közel-keleti országok, például Szaúd-Arábia átfogó megfékezési stratégiát folytatnak Iránnal szemben.
Gazdasági szankciók
Az Egyesült Államok aktívan alkalmaz gazdasági szankciókat Iránnal szemben, hogy megfékezze az ország nukleáris ambícióit és csökkentse regionális befolyását. Az ilyen szankciók a gazdasági tevékenység súlyos visszaesését eredményezték Iránban, és az ország GDP-je csak 2020-ban több mint 6%-kal esett vissza. Az Egyesült Államok emellett aktívan ösztönöz más országokat, hogy vezessenek be saját szankcióikat Iránnal szemben, ami az ország gazdasági tevékenységének további csökkenését eredményezte. Ezenkívül az amerikai szankciók a becslések szerint több mint 200 milliárd dollárnyi exportbevétel-kiesést okoztak az iráni gazdaságnak.
Politikai rendszer
Az Egyesült Államok és Irán változó politikai és ideológiai pályái tovább súlyosbították a két ország között fennálló feszültséget. Irán keményvonalas álláspontja az Egyesült Államokkal szemben és az engedmények megtagadása súlyosbította Donald Trump amerikai elnököt, aki konfrontatív álláspontot képviselt az országgal szemben. Az iráni politikai rendszert keményvonalas legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah és konzervatív szövetségesei uralják, ami egyre nehezebbé teszi az Egyesült Államok számára a tárgyalásokat vagy akár párbeszédet az országgal. Mivel Irán politikai és gazdasági helyzete az amerikai szankciók miatt romlik, az ország vezetői továbbra is kihívó álláspontot képviselnek Amerikával szemben.
